Hell-o

Most találkoztunk.......az imént a lépcsőházban, pont most. Rámköszöntél, szemebe fúrtad fürkésző tekinteted. Bőröd napittas, vakító mosoly....eszembe jut, hisz én koszos vagyok, épp az előbb érkeztem, a kertben voltam, átültettem egy fehér jácintot, macskám közben felfedezett...

Még mindig itt állsz. Vársz valamire, simítás az arcra, nem az enyémre, cicának...természetesen.
Feltörnek belőlem meggondolatlanul a kérdések, válaszolsz. Nézel rám, nem is tudom, kezdem kényelmetlenül érezni magam, mintha gondolataimba mélyednél...megtudom, még egy év és akkor itthon leszel újra....talán, mert ezt mondtad tavaly is az öcsédnek, hiszen mi, hm, mi nem találkoztunk már...4 éve. Gyerekek voltunk, és azt hittem utálsz engem. Néhány hete jött egy üzenet, és most váratlanul farkasszemet nézünk. Nem tudom mi jár fejedben, hirtelen megszakad valami, menned kell, elrohansz...
És megint itt maradok.Tele régi emlékkel. Elmentél. Tettél őrült, vad dolgokat, mégis átitat valami belülről fakadó....leírni tudatlan vagyok...Magamra nézek, felsietek, a tükör egész tűrhetőt mutat, mégis itt maradtam, ugyanúgy, ugyanabban....
Az érzések közül, melyek keringenek köröttem, a "de jó volt újra látni" marad legerősebb. Megnyugszom, életet az életért, egy elment egy átsétált az enyémen.....